46. § (1) Jelöltet ajánlani ajánlószelvényen lehet.

 (3) Jelöltet ajánlani a szavazást megelőző 23. napig lehet. (ezt a szavazópolgárok teszik, amikor nem(!) a kopogtatócédulát, hanem az ajánlószelvényt adják oda valamely párt részére)

94. § (1) A területi listát és az azon szereplő jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző 20. napon, az országos listát és az azon szereplő jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző 19. napon kell bejelenteni. (ez viszont már a pártok feladata)

96. § (1) Külön szavazólap szolgál az egyéni választókerületi jelöltre és külön szavazólap a területi listára történő szavazáshoz.

Nagyon fontos a szavazásnál: (2) Az egyéni választókerület szavazólapja ábécé sorrendben tartalmazza a jelöltek adatait, a (3) A területi listás szavazólap a választási bizottság által kisorsolt sorrendben tartalmazza a jelölő szervezetek nevét.

2. lépés: szavazás

A fülke magányában tehát két szavazólapot is kapunk: az egyiken az egyéni jelöltekre, a másikon a területi listára szavazunk. Országos listára közvetlen szavazás tehát nincs!

Az eredmények kiszámításának módja:

Nos, ez a legbonyolultabb része a választásnak. Itt ugyanis számolni kell. Persze nem elég a szavazatokat összeszámolni és kihirdetni a végeredményt, hanem különböző módszerek segítségével kell végül is meghatározni, hogy ki rendelkezik majd a parlamenti képviselői helyek többségével.

Hát akkor kezdjük (ezt a 1989. évi XXXIV. az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény szabályozza):

386 mandátum kerül kiosztásra két elv és három technika segítségével:

176 mandátum a többségi elv alapján

152 mandátum az arányosság elve alapján (a maradék 58-at az arányosság elvén alapuló kompenzációs rendszerben osztják szét. Ez az országos lista)

Íme egy példa a számításokra:

Hagenbach-Bischoff formula: területen kapott szavazatok száma /(a területen kiosztható mandátumok száma + 1) (ezt tehát a területi listánál alkalmazzák)

Országgyűlési választások, Budapest, 2002. április. 7.
Megszerezhető mandátumok száma: 28
Hagenbach-Bischoff-kvóta: 1.093.194 / (28+1) = 37696,3448, kerekítve=37.696
Ennek kétharmada: 25.131

Kétharmados szabály:

A még betöltetlen mandátumokból az a pártlista részesedik, amelyik elérte a mandátumszerzéshez szükséges szavazatszám több mint kétharmadát.  Ebben az esetben is a H-B kvóta szerinti szavazatszámot vonják le a párttól, így lehetséges a negatív töredékszavazat.

D’Hondt-módszer: az egyes pártokra leadott szavazatokat egy osztósorral osztjuk végig – a pártnak már odaítélt mandátumok számával + 1-gyel

Az első mandátumot egyszerűen a legtöbb szavazatot kapott párt kapja, ezután ez a párt már csak szavazatainak felével versenyez.  Amennyiben még így is több szavazat van versenytársainál, megkapja a második mandátumot is, ami után már csak szavazatainak harmadát lehet számításba venni.  Az osztogatás addig megy tovább, amíg az összes mandátumot ki nem osztották. 

Példa a d’Hondt-módszer alkalmazására:

Országgyűlési választások, országos lista, 2002. április. 21.
Kiosztható mandátumok száma: 70 (csak az első 5 kiosztásának menete látható)